Lehetne az is cím, hogy eső után köpönyeg, vagy eső után napsütés. Szerintem a sok eső és a hirtelen hideg hatására többen vannak megfázva mint nem...az hangulatunk nem javult a sok esőtől. Mégis ha egyszer kisüt a nap akkor csodák születnek. Igaz, minden évszaknak megvan a maga csodálatos arca, azt hiszem az ősz ma tényleg villantott egy szépet. Reggel, nem túl korán battyogtam az állomás felé és megcsapott egy finom illat-együttes. Fűkaszások dolgoztak a kicsi domboldalban, az állomáson fával tüzeltek és ez a kettő így elindított bennem valamit. A napsugár szelíden ragyogta be az utat az állomásig. Pár másodpercre lehunytam a szemem és átengedtem magam a "tréfának". Mert ez tréfa volt a javából. Magas hegyre képzeltem magam, ahol frissen kaszált fű illata száll keveredve egy kis füsttel, én álltam egy faház teraszán és arcomat sütötte a nap. A rövid filmben késő nyár volt, harmatos reggel a valóságban szép őszi reggel. Ez volt a tréfa vagy talán egy apró csoda. De az ősz nem adta fel, ha süt a nap akkor tovább szórja csodáit. Szintén még ma reggel már az iroda fele sétálva, különös látványban lett részem: a távolban, ott ahol az út már kanyarodik, egy gesztenyefa szórat aranyló leveleit perceken át a rohanó autók tetejére. A nap megint tréfált, arany-esőt zúdított emlékeztetve mindenkit arra, hogy csodák kicsik és nagyok mindennap vannak és lesznek is az égen és a Földön amíg "Ő" ragyog.