2011. december 5., hétfő

Hugomnak szeretettel

Tudod, azt hogy szeretlek már nagyon sokszor mondtam. Gyerekkorunk, cívódásaink a játékok amiket kitaláltunk....nagy bunkerépítések, szánkózások, kirándulások. Ha úgy vesszük nem telt el a "kezdet" óta sok év...csak huszonpár. Én már vén vagyok és szentimentális, és nehezen viselem a távolságot ami most elválaszt. Közben meg milyen közel vagy. Míg itthon voltál nem jártál az eszemben akár óránként. Most már nem tudok paprikás csirkét sem enni, úgy hogy ne jutna eszembe az, hogy mennyire szeretnéd. Ó drága Kincsem, látod közhírré teszem, hogy szeretlek. olyan boldog és büszke vagyok miattad, és ahogy József Attila mondta: "várlak egyre várlak".

Tudod, hogy kell ilyen bejegyzést írni....? Előszőr tenni kell egy lavórt a gép alá:)
Végülis nem lehet úgysem pontosan leírni, hogy milyen az igaz testvéri szeretet.

A lényeg....hogy ennyi érzelem-fröccs után Boldog Születésnapot kívánjak!

http://tiagobenzinho.bandcamp.com/track/lonely-londoners
Hallgasd hozzá ezt!

ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG!

Fáradt homlokodra, hideg kezem rakom,
zsibbadó lábad máris maszírozom,
Ha sírnál, fejed a vállamra hajthatod
Közben mondd el a bánatod

Drága Testvérem szárnyalj, repülj,
Járj magasban, éld meg a csodát,
szeress, ölelj és harcolj,
Élj, vágtázz, légy merész.

És ha visszatérsz, tudd itt vagyok,
mint egy kőszikla, amin megpihenhetsz
mint a nap ami melegít,
örök bohóc, ki jókedvre derít.

Fáradt homlokodra, hideg kezem rakom,
szíved boldogságát hallgatom,
Fejed a vállamra hajthatod
szemünkben öröm ragyog.


ui.: Én úgy de úgy szeretlek!